Pontosabban, én képviseltem a Csigafasz Team-et a különleges vetítésen, ami az éjszakai műszak közepén a youtube-on zajlott :) Nade csapjunk bele a Master Chief-be (durvább spoilerektől mentesen)!
Szóval ez a Forward Unto Dawn egy 5 részes websorozat, ami egyrészt a vészesen közelgő Halo 4-et hivatott promótálni, másrészt pedig egy újabb óvatos kísérlet arra, hogy mennyit lehetne még fejni a tehenet mennyire lenne igény egy élőszereplős Halo produkcióra. Mert azzal bezony úgy vagyunk, mint Pista bácsi az antiszemitizmussal...
A sztori nincs túlbonyolítva, mégis két időszálon fut. Gondolom azért, mert aki járatos a Halo univerzumban, az egyből tudja, mikor hol járunk az időben, aki pedig kevésbé, az úgyis csak pislog majd.
Minden rész elején egy-egy pillanatképet kapunk a bekattanás küszöbén álló Cortana vagina monológjából, miközben mindannyiunk kedvenc mesterszakácsa a hibernáltak békés álmát alussza. Ez kábé a Halo 4 felütése akarna lenni, ez az idővonal azonban csak a cselekmény keretét adja. A sztori ugyanis jópár évvel a Halo első része, sőt még a Halo Wars történései előtt játszódik (bezony ám :)). Aki olvasta a Reach bukását feldolgozó könyvet, az elejtett félszavakból erre hamar rá fog jönni.
A sztori középpontjában pár idióta kadét áll, akik az erdőben futkosnak paintballpuskákkal, és vidáman élik a tinédzserek kiskatonák életét, amíg egy idegen faj támadása meg nem zavarja őket a nagy büdös semmiben. Bizony, itt finoman utalok rá, hogy a sorozat formátum nem tökéletesen működik az első 2-3 részben, mert sajnos ezekben nem sok érdemleges dolog történik. Persze, egy közel másfél órás filmben ez így van jól, meg kell ismernünk a karaktereket, környezetüket. Viszont ha már szétszabdalják a filmüket úgynevezett epizódokra, akkor azoknak nem ártana magukban is kicsit jobban megállniuk a helyüket. Emiatt pontot levonni nem érdemes, viszont így javaslom mindenkinek, hogy ha teheti, egyben nézze meg a részeket. Úgy egész szép kerek élményt kap. És a lassabb kezdés után, ahogy megérkeznek a Covenantos fiukák, no meg betoppan Chief, eléggé jól beindul a buli.
Chief mellett rövid cameo elejéig megjelenik Kelly és Fred is, velük szintén az olvasottabb rajongóknak akartak kedvezni. Egyébként is sok érdekes apróságot rejtettek el a részekben, amiket a mindenttudó fanok biztos kiszúrnak majd egytől-egyig. Nekem, mint egyszerű Halo univerzum és soundtrack kedvelőnek, csak egy részüket sikerült, de elmondható, hogy érződik a sorozaton, hogy gazdag univerzum van mögötte.
Merchandising, you say...
Most pedig a teljesség igénye nélkül egy kis kritika: a színészek hozzák az elfogadhatót, az effektek jók, a díszletek sem lennének rosszak, ha többet látnánk belőlük. Nade ne feledjük, minden bizonnyal kis költségvetésből dolgoztak az alkotókl Ahhoz képest a CGI kifejezetten kellemesre sikerült, bár azért eléggé feltünően igyekeznek az éjszakai harci jelenetekkel elfedni a költségvetés hiányosságait. A sztori nem sikerült rosszul, bár semmi különleges, már-már klisésnek mondható. Halo fanok imádni fogják, sci-fi fanok szeretni, az átlag néző pedig kedvelheti, de ezt mindenkinek a saját lelkiismeretére bíznánk:
Összefoglalva egy jól sikerült websorozat a Forward Unto Dawn (bár a világot nem fogja megváltani), és nem sértődnénk meg, ha a jövőben még lenne szerencsénk hasonló alkotásokhoz.
Kis lábjegyzetként ideszúröm még, hogy ha már így rákattantam a játékokon alapuló websorozatokra, épp a Fallout: Nuka Break közepénél járok. Ha jók lesztek, arról is lehet majd egy kis szösszenet.
Na addig is jót ne halljak!
