Szép kerek szám ez a húsz év, de ne feledjük, ez csak a nyomtatott magazin életkora. A guru valamikor még korábban, amigás, lemezes olvasnivalóként kezdte pályafutását. Mindazonáltal, ha nem haragszotok meg, most nem kezdenék bele egy komplett történelemórába, már csak azért sem, mert - ahogy ezzel a legtöbben vannak - számomra ennek az időszaknak csak egy szelete volt az én saját, különbejáratú guru-korszakom.
Ugye vannak a nagy öregek, akik még a (h)őskorszakból emlékeznek az amigás verzióra. Aztán azok, akik a Lily-Mocsy-Brazil aranykorra esküsznek (egyébként én is ezen alakok táborát gyarapítom). No meg az új (de)generáció, akik olyen humorbombonokat rőpítenek el különböző jubiláló posztok kommentjei között, mint "nekem már régőta, 2004 óta a kedvenc lapom a guru". Röhög a vakbelem, de ennek ellenére egy dolog közös bennük: a Guru!
Az a Guru, ami a 20 év során szinte minden változáson/kalandon/veszteségen átesett, amin lehetséges ebben a szakmában, és mindennek ellenére (vagy éppen ezért) a mai napig életben van. Őszintén bevallom, lassan már vagy 10 éve nem vettem a lapot, és majdnem ugyanilyen régóta nem is vagyok rendszeres olvasó. Az én guru-korszakom a sokak által aranykorként emlegetett (mások által pedig szigorúan csak második aranykornak nevezhető) időszakkal együtt lezárult. Az új srácokat már nem nagyon ismerem, a PC Guru, mint szórakoztató informatikai magazin pedig az idők változásával már nem tudja azt a szerepet betölteni az életemben, amit egykor. Köszönhető ez részben annak, hogy felnőttem, nagyobbrészt pedig a körülöttünk lévő világ megváltozásának. De egy ilyen jeles esemény alkalmából inkább nem a nyomtatott sajtó sokak szerint közelgő haláláról szeretnék írni, hanem arról a varázslatos időszakról, ami örökre az emlékezetembe véste a "guru meditation" error fogalmát :)
A személyes kicsiny aranykorom valamikor '97-től indult, és egészen a "nagy szétválásig" tartott. Habár, amikor az első, '97-es lapszám a kezembe került már javában 1999 elejét tapostuk. Egyébként elmondható, hogy bár az adott korszakból a lapszámok nagyobb része a mai napig féltve őrzött relikvia a szobám egy eldugott ponjtán, a magazinok egy jelentős része nem hivatalos, bolti vásárlás útján került a tulajdonomba.
Ugyanakkor ki merem jelenteni, hogy amikor fél-vagy negyedévente sikeresen összespóroltam 1-1 számra, akkor az sokkal nagyobb áldozat volt tőlem, mint amikor Pénzes Pistikének az anyu megvette minden hónapban. A többi guru, ami a birtokomba került, haveroktól, ismerősöktől származik, néha ingyen, néha minimális összegért került a birtokomba, sokszor évekkel az aktuális lapszám kiadása után. Igen, ennyire érdekelt akkoriban, hogy miket hord össze ez a bagázs a játékok világáról!
Más idők voltak azok, mobiltelefonunk sem volt, nemhogy internet kapcsolatunk. Egy fél éves PC Guru információinak nagyrésze adott esetben még újdonság gyanánt szolgálhatott számunkra. A friss játékok, amikről a lapban olvastunk, legtöbbször nem indultak el a vacak otthoni masinán, így sokszor csak az álmodozás maradt. Furcsamód, ezen esetekben a Gurusok leirásai még sokkal érdekfeszítőbbek voltak számomra. A tudat, hogy legalábbis egy jó ideig ezt a játékot én nem fogom személyesen látni, még érdekesebbé tette a témát. Továbbá így még nagyobb értelmet nyert a régebbi guruk gyüjtögetése.
És hogy mit tudok elmondani az akkori gárdáról: számomra félistenek voltak egytől egyig! (fiatal voltam, na :))
Mocsy remek cikkei, vagy Lily kisregényei a mai napig élénken élnek az emlékezetemben. Na és akkor még szó sem esett a Brazil-féle levrovról. Amit ez a szégyentelen alak két kollégájával, a Törd.-del és a Korr.-ral együtt elkövetett, arra talán nincsenek is szavak. A levrov rovat hamar kinőtte magát számomra a lap kedvenc részévé, és azóta se találkoztam még csak hasonló próbálkozással sem a témában (a gumicukor+sör kombón, valamint egymás szivatásán alapuló poénok pedig megúnhatatlanok voltak). A mai napig jókat röhögök ezeken az idiótákon, amikor csak előkapok egy levrovot.
LEVROV - Ami nem hiányozhat a PC GURU-ból: a leveleitek, Brazil és a törd. Ja és a korr. :))))
Gondolom nem egy olvasónknak ismerős ez a felirat...
Akkoriban a Guru vezető lapnak számított, és a sikerében egyaránt közrejátszott a tény, hogy még sokkal nagyobb értelme volt egy ilyen típusú magazinnak, továbbá a stílus, és a guru életérzés.
Merthogy az általam félistennek tartott készítők valójában csak emberek voltak. Hibáztak, tévedtek, nem tudhattak mindig, mindent tökéletesen. Sőt, még csak az sem volt lehetséges, hogy minden egyes játéktesztjükkel egyetértsek. A mai srácok, akiket már nem is nagyon ismerek (így már csak emiatt se szeretnék rosszat mondani róluk), egyáltalán nem biztos, hogy bármivel is kevésbé szeretnék a játékokat, vagy kevésbé értenének hozzájuk.... sőt (vagy nem sőt:))!
Ennek ellenére az akkori Gurus cikkek stílusával számomra semmi más nem tudott, és a mai napig nem is tud vetekedni.
Komáltam ám e Gamestart is, sőt elmondható rólam, hogy minden hasonló témájú magazinhoz fűzödnek kellemes emlékeim. De a Guru egy örök kedvenc marad és nem is véletlenül!
Érdekes dolog ez a PC Guru! Hiszen nagyon sok embernek jelent nagyon eltérő dolgot, de valahol mégis ugyanazt! A szórakoztató informatikai magazint, sokak gyermekkorának, számítógépesjáték szeretének kezdetét/kiteljesedését! Számomra rengeteg kellemes emléket, akkoriban a körülményeknek is köszönhetően nagyon sok hasznos információt, és kedvenc gamer újságíróim sokévnyi írását, amiból egy unalmasabb esős délutánon a mai napig szívesen szemezgetek! Úgyhogy részemről, amíg tövábbra is marad egy tendencia, és egy újabb generáció él át hasonló élményeket a lapnak köszönhetően, mint régebben én, addig is éljen sokáig a Guru!
És végül, ide kapcsolódóan: hogy mit tudok elmondani a jubileumi számról?
Bevallom őszintén nem sokat, mivel még nem vettem meg, és könnyen lehet, hogy nem is fogom. Sajnos az előzetes információk alapján pont nem az én kedvenceimet szólaltatják meg a számban, így valószínüleg ezt csak valaki más példányán keresztül fogom elolvasni valamikor. Ti meg mind döntsetek belátásotok szerint.
