Hát íme elkészült a nagy mű 2. része...
A mai téma a DHCP szerveré! Sokatok hallotta már biztos ezt a kifejezést, hogy DHCP, de mit is jelent valójában? Dinamikus állomáskonfiguráló protokoll, angol megfelelője a Dynamic Host Configuration Protocoll. Feladata egy hálózatban, hogy a végpontokra csatlakozó eszközök, például számítógépek, táblagépek, okos telefonok automatikusan megkapják a hálózat használatához szükséges beállításokat. Ilyen szokott lenni például az IP-cím, alapértelmezett átjáró, hálózati maszk stb! A DHCP szerver-kliens alapú protokoll, nagy vonalakban a kliensek által küldött DHCP kérésekből, és a szerver által adott DHCP válaszokból áll.
3 fajta IP-cím kiosztás lehetséges:
- Kézi (MAC-cím alapján)
- Automatikus (adott IP-tartományból)
- Dinamikus (adott IP-tartományból, de a kiosztott IP-k újrahasznosításával.
De álljunk is neki elkészíteni a DHCP szerverünket, mivel a júzerek már türelmetlenek. :@
Először is megnyitjuk a Szerver konfigurálása eszközt, majd követjük az ott leírt és elolvasott utasításokat.
El is érkeztünk egy fontos lépéshez! A DHCP szerverünk már kész, csak még be kell állítani, hogy működjön is! Először is létrehozzuk az IP-cím kiosztási tartományt, az úgy nevezett Scope-ot! Itt megadhatjuk a nevét és a megjegyzést. A neve valami egyszerű legyen, de utaljon arra, hogy kinek és minek osztja az címeket, mivel egy számítógépes hálózaton belül több DHCP szerver is lehet és jó ha tudjuk, hogy ki melyik gépre akar majd csatlakozni!
Itt azt kell megadnunk, hogy az általunk létrehozott scope milyen IP cím tartományból ossza ki amit ki kell! De ugye nem állíthatjuk be kezdő IP-nek a 192.168.1.0 (hálózat címét) illetve a befejező IP-nek a 192.168.1.255 (szórás címét) Az IP-címekbe most nem mennék bele, az a lényeg, hogy én most egy olyan hálózatot állítottam itt be, amelyikre 2000 gép plusz egy kicsi csatlakozhat! :) Természetesen nem fog ennyi, csak érdekesség képen állítottam így be, mert kíváncsi voltam hogy így is működik e ez az egész rendszer, de tanúsíthatom működik! Alul ahol a képen a 16 van beállítva az az IP-cím első 2 bájtjára vonatkozik, hogy azt használja hálózat címzésre, a második kettőt pedig gépek címzésre.
Ebben az ablakban azt tudjuk beállítani, hogy az DHCP szerverünk mely címeket ne össze ki, mert azok foglaltak. Ilyen például a szerver gép/ek címe, a switchek illetve hálózati nyomtatók címe. Természetesen több kisebb tartományt is megadhattok, nekem most beállítás szempontjából ez tetszett!
Ebben az ablakban az IP-címek úgynevezett bérlési jogát tudjuk megadni. Ez arra vonatkozik, hogy a szerverünk az itt beállított ideig nem osztja ki másik gépnek a még bérelt címeket. Azt mondják az okosok, hogy a 8 nap reális, de ha azt akarjuk, hogy naponta változzanak a gépek IP-i, akkor állítsunk 1 napot.
Itt láthatjuk a kiválasztott IP-tartományt illetve a lefoglalt IP-tartományt, melyet egyéb eszközöknek adunk meg.
Itt pedig a DHCP-n keresztül csatlakozott eszközök nevét illetve a megkapott IP-címűket látjuk.
Következő cikkünkben kitérünk az Active Directory-ra is, melyben nagyon-nagyon sok fincsaságot fogunk megnézni, sőt még az is elképzelhető, hogy több részre lesz bontva! :) Na mára viszlát! Aztán júzert mosolyogni ne lássak!
